Sara és Brian élete örökre megváltozik, amikor kiderül, hogy a kétéves kislányuk leukémiás.
A szülők sajátos utat választanak a reménytelen helyzetben, Jesse és Kate mellé egy harmadik gyereket nemzenek, hogy őt majd donorként felhasználhassák Kate gyógyítására.
Kate és kishúga szorosabban kötődik egymáshoz, mint a legtöbb lánytestvér, hiszen Kate-nek az élete függ Annától.
Sara még az ügyvédi karrierjét is otthagyja, hogy a lányai mellett legyen, ugyanakkor megfeledkezik a kisfiáról.
Egy idő után Anna megelégeli a helyzetet.
A tizenegy éves kislány ügyvédet fogad és kezdetét veszi Amerika legkülönösebb pere...
Jodi Picoult azonos című regénye nyomán.
Ettől függetlenül a film jó volt, külön érdeme, hogy rávilágított, mennyire nem tudnak az emberek mit kezdeni a halállal, ami pedig az élet természetes része, persze csak akkor, ha elfogadjuk a reinkarnáció tényét. Ha nem fogadjuk el, az kb. a Diaz féle értelmetlen hisztihez vezet. Ha egy anya a saját lányát sem érti meg, ha nem képes azonosulni vele, vajon ügyvédként mekkora empátiával praktizálhat? Az Alec Baldwin által alakított ügyvéd lenne az alap ebben az értelemben. Szerencsére egyre több ember érti meg, hogy a halállal csak a fizikai testünk hal meg, a tudatunk nem. Anna mint 11 éves gyerek még tudja ezt, azért kéri Katet, amire kéri. Nem akarok most spoilerbe temetkezni, ezért konkrétabbat nem írok.
Ami még ide kívánkozik, hogy segítenünk kell az úton tovább lépőket, és nem tagadással akadályozni azt, ami felett amúgy sincs hatalmunk. Ez a film egyik nagy érdeme, szerintem kiválóan bemutatta, ahogy azt is, békét csak elfogadással nyerhetünk.
Köszönöm a feltöltést!